Magyarvistai református templom

Az ősi templomot Kós Károly irányításával 1957-ben felújították, valamint egy haranglábat is építettek melléje.

a nagyméretű képek megtekintéséhez kattintson idefele


leírás a wikipédián

Magyarvista falu templomával együtt már 1291-ben püspöki birtok volt, melynek papja Monoszló nemzetségéből származó Péter, aki feltehetőleg a templomot is építette Szent Péter tiszteletére. A falu református egyházáról írásos emlékek 1580-ból származnak. Kolozsváron 1563-ban jelent meg nyomtatásban a latin nyelvű Heidelbergi Káté és így a Kolozsvártól alig 20 km-re fekvő falu hamar áttért a református hitre.
A templom eredeti román kori részei - a négyszögű szentély alaprajza, a félköríves diadalív, a befalazott sekrestyetartó, a nyugati félköríves, levéldíszes-szőlőfürtös kapu és a nyugati homlokzaton a rozettás körablak - a 13. század második feléből maradtak fenn.
1488-ban már állt benne egy Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt oltár. Hajójának megmagasítására és szentélyének beboltozására 1498-ban került sor, erre utal a templomhajó bordás boltozatjának zárókövén található évszám. Ezt megelőzően már freskókkal díszítették a templomot. Ebből a festett dekorációból csak a hajó oldalfalait díszítők maradtak meg az átépítés után. A templom jelenlegi belső képe a 17-18. századi berendezés elkészítése után alakult ki.
A templom hajóját díszítő középkori falképek 1912-ben kerültek felszínre egy nagyobb arányú felújítás alkalmával. Teljes feltárásukat Gróh István végezte el 1913-ban és akvarellmásolatokat is készített róluk, melyeket ma az OMvH Tervtára őriz. A másolatok alapján ismertek a falak freskó ábrázolásai: Betlehemi gyermekgyilkosság, Jézus megkeresztelése, Menekülés Egyiptomba. Olajfák hegye, Utolsó vacsora, Krisztus ostorozása, Töviskoronázás, Keresztvitel, Kálvária, Szent Miklós lecsendesíti a tengert, Két szent alakja. Az első világháború kitörése miatt a freskók restaurálására már nem kerülhetett és a trianoni döntés után már nem lehetett anyagi fedezetet teremteni a szakszerű helyreállításhoz ezért a gyülekezet 1920-ban lemeszeltette a képeket. 1996-ban Pál Péter restaurátor a hajó déli falán 10X10 cm-es szondát nyitott, amelyben a Szent Miklóst ábrázoló jelenet egyik figurája került elő.
A templom festett faberendezése több korszakban készült. A legkorábbi emlék egy megcsonkított kétüléses stallum, melyet a későbbiekben átfestettek. Díszítése, lapos faragása alapján a 15. század végén vagy a 16. század elején készülhetett. 1699-ben Gyalui Asztalos János dolgozott a templomban, elkészített a nyugati karzatmellvédet és annak alsó kazettáit. Ez az egyetlen szignált műve a mesternek.
„ANNO DOMINI 1699. AZ ISTENHÁZÁNAK EKESSEGERE. AZ LEGENYEK CSINAL(TA)TTAK. ISTENHEZ VALO JO INDDILATTYOKBOL BIRAJOK VOLT BARTA JANOS URAM. ISTENE LEGYEN A DICSOSSEGH MENYBEN ÉS IT EZ FÖLDÖN. GYALUBAN LAKO AZTALOS JÁNOS MUNKÁJA: EZ: BEKESSEG EZ SZENT HAZNAK.”
1763-ban az Umling-műhely-műhely tevékenykedett a templomban. A déli bejárati ajtó valószínűleg idősebb Umling Lőrinc munkája, míg Lőrinc fia festett a nyugati ajtót és 120 kazettából álló mennyezetet, noha a munkát elvállaló idősebb Umling neve szerepel a kazettákon.
„E MENYEZET KESZITTETETT ISTEN DITSÖSÉGERE AZ EKLESIA KÖLTSÉGEVEL MDCCLXV DIK ESZTENDÖBEN KISASSZON HOV UTOLSO NAPJAIBAN TISZ(teletes) PREDIKATOR M{.} DOSA GYÖRGY{,} Curator SZEKELY ANDRAS{,} EGYHAZFI BOR MARTON SERÉNy INDUSTRIAJOK S VIGYAZASOK ALTAL{.} ISTENÉ A DITSöSÉG{.} IDÖS ASZTALOS UMLING LÖRINTZ MUNKÁJA“ (Ke 1: 97)
1767-ben a fiatal Umlingok dolgoztak a templomban, ekkor készültek a festett padmellvédek, a szószék és a jelenleg átfestett zsoltármutató tábla. A templom orgonáját 1825-ben Andreas Eitel kolozsvári szász orgonaépítő készítette. A harangláb 1760-an készült. Eredetileg fazsindellyel volt fedve, nagy harangja 1784-ből való. Geréb László püspök adományozta a magyarvistai gyülekezetnek, rajta "IHUS NAR" (Názáreti Jézus) felirat olvasható. Figyelemre méltó a templom mellett elhelyezkedő temető is, régi sírköveivel.