2008. augusztus 31., vasárnap

Nightlife in Vista







Vista: faluközpont

Lassan, de évről-évre továbbépül a falu művelődési háza.
Szép lesz, ezt a mostani állapotában is felmérhettük.
Egyszer összerakunk egy panorámafotót, már csak egy állványt kell beszereznünk a célra.


Made with Slideshow Embed Tool

2008. augusztus 30., szombat

Barangolás Vistán

Vistai falukép, benyomások

A néhány megmaradt régi, hagyományos ház mellett az "új módi" egyenházak uralják a faluképet. Sajnálatos módon a régi fakapukat is a tartósabb, praktikusabb, "modernebb" vaskapukra cserélték a helyiek.


Made with Slideshow Embed Tool

a képek nagyméretben itt megtekinthetőek

Török István kőfaragó mester háza, Magyarvista

>


"E ház vár és fogad

Az Úr építette
és a
Mester
Török István
1967-1976-ig.
Áldás e házra,
háznak népére,
áldás e munkás kézre.
Ámen



Török István kőfaragó mester háza, Magyarvista, Erdély, Románia
Török István kőfaragó mester háza, Magyarvista, Erdély, Románia
Török István kőfaragó mester háza, Magyarvista, Erdély, Románia
Török István kőfaragó mester háza, Magyarvista, Erdély, Románia



a képek nagy méretben és jó minőségben itt megtekinthetők

2008. augusztus 29., péntek

Cséféré bicsikléta

cséféré bicikli

1907 CFR


ímhol a biciklista szurkolók :D

Kicsisós lendületben



nézegessen Ön is Kicsisóst
heppi déjsz in Vista

2008. augusztus 19., kedd

Szocialista alapanyagból népművészet






egy szocialista bútoripari terméket kísérelt meg valaki szebbé tenni

2008. augusztus 16., szombat

Magyarvista: tehenek és cowboyok


Made with Slideshow Embed Tool

Időnként vacakol a Picasa Diavetőtő a beilleszthető kóddal, magyarul nem ad embed code-t a slideshow-hoz. Ha mégis szeretnéd automatikus lejátszóval (flash) beilleszteni a blogodba a képeidet, akkor kattints az albumod bal alsó sarkában levő RSS feedre, majd illeszd ennek az úriembernek (tool for noobs) önzetlenül ingyenes progijába:

Slideshow Embed Tool for Picasa

2008. augusztus 15., péntek

Magyarvistai református templom

Az ősi templomot Kós Károly irányításával 1957-ben felújították, valamint egy haranglábat is építettek melléje.

a nagyméretű képek megtekintéséhez kattintson idefele


leírás a wikipédián

Magyarvista falu templomával együtt már 1291-ben püspöki birtok volt, melynek papja Monoszló nemzetségéből származó Péter, aki feltehetőleg a templomot is építette Szent Péter tiszteletére. A falu református egyházáról írásos emlékek 1580-ból származnak. Kolozsváron 1563-ban jelent meg nyomtatásban a latin nyelvű Heidelbergi Káté és így a Kolozsvártól alig 20 km-re fekvő falu hamar áttért a református hitre.
A templom eredeti román kori részei - a négyszögű szentély alaprajza, a félköríves diadalív, a befalazott sekrestyetartó, a nyugati félköríves, levéldíszes-szőlőfürtös kapu és a nyugati homlokzaton a rozettás körablak - a 13. század második feléből maradtak fenn.
1488-ban már állt benne egy Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt oltár. Hajójának megmagasítására és szentélyének beboltozására 1498-ban került sor, erre utal a templomhajó bordás boltozatjának zárókövén található évszám. Ezt megelőzően már freskókkal díszítették a templomot. Ebből a festett dekorációból csak a hajó oldalfalait díszítők maradtak meg az átépítés után. A templom jelenlegi belső képe a 17-18. századi berendezés elkészítése után alakult ki.
A templom hajóját díszítő középkori falképek 1912-ben kerültek felszínre egy nagyobb arányú felújítás alkalmával. Teljes feltárásukat Gróh István végezte el 1913-ban és akvarellmásolatokat is készített róluk, melyeket ma az OMvH Tervtára őriz. A másolatok alapján ismertek a falak freskó ábrázolásai: Betlehemi gyermekgyilkosság, Jézus megkeresztelése, Menekülés Egyiptomba. Olajfák hegye, Utolsó vacsora, Krisztus ostorozása, Töviskoronázás, Keresztvitel, Kálvária, Szent Miklós lecsendesíti a tengert, Két szent alakja. Az első világháború kitörése miatt a freskók restaurálására már nem kerülhetett és a trianoni döntés után már nem lehetett anyagi fedezetet teremteni a szakszerű helyreállításhoz ezért a gyülekezet 1920-ban lemeszeltette a képeket. 1996-ban Pál Péter restaurátor a hajó déli falán 10X10 cm-es szondát nyitott, amelyben a Szent Miklóst ábrázoló jelenet egyik figurája került elő.
A templom festett faberendezése több korszakban készült. A legkorábbi emlék egy megcsonkított kétüléses stallum, melyet a későbbiekben átfestettek. Díszítése, lapos faragása alapján a 15. század végén vagy a 16. század elején készülhetett. 1699-ben Gyalui Asztalos János dolgozott a templomban, elkészített a nyugati karzatmellvédet és annak alsó kazettáit. Ez az egyetlen szignált műve a mesternek.
„ANNO DOMINI 1699. AZ ISTENHÁZÁNAK EKESSEGERE. AZ LEGENYEK CSINAL(TA)TTAK. ISTENHEZ VALO JO INDDILATTYOKBOL BIRAJOK VOLT BARTA JANOS URAM. ISTENE LEGYEN A DICSOSSEGH MENYBEN ÉS IT EZ FÖLDÖN. GYALUBAN LAKO AZTALOS JÁNOS MUNKÁJA: EZ: BEKESSEG EZ SZENT HAZNAK.”
1763-ban az Umling-műhely-műhely tevékenykedett a templomban. A déli bejárati ajtó valószínűleg idősebb Umling Lőrinc munkája, míg Lőrinc fia festett a nyugati ajtót és 120 kazettából álló mennyezetet, noha a munkát elvállaló idősebb Umling neve szerepel a kazettákon.
„E MENYEZET KESZITTETETT ISTEN DITSÖSÉGERE AZ EKLESIA KÖLTSÉGEVEL MDCCLXV DIK ESZTENDÖBEN KISASSZON HOV UTOLSO NAPJAIBAN TISZ(teletes) PREDIKATOR M{.} DOSA GYÖRGY{,} Curator SZEKELY ANDRAS{,} EGYHAZFI BOR MARTON SERÉNy INDUSTRIAJOK S VIGYAZASOK ALTAL{.} ISTENÉ A DITSöSÉG{.} IDÖS ASZTALOS UMLING LÖRINTZ MUNKÁJA“ (Ke 1: 97)
1767-ben a fiatal Umlingok dolgoztak a templomban, ekkor készültek a festett padmellvédek, a szószék és a jelenleg átfestett zsoltármutató tábla. A templom orgonáját 1825-ben Andreas Eitel kolozsvári szász orgonaépítő készítette. A harangláb 1760-an készült. Eredetileg fazsindellyel volt fedve, nagy harangja 1784-ből való. Geréb László püspök adományozta a magyarvistai gyülekezetnek, rajta "IHUS NAR" (Názáreti Jézus) felirat olvasható. Figyelemre méltó a templom mellett elhelyezkedő temető is, régi sírköveivel.

2008. augusztus 13., szerda

Katonai Emlékmű Magyarvistán

Az első és második világháború katonai halottjainak emlékműve

Istennel Győzedelmet nyerünk
Zsoltár 60.14a

II. világháború hőseinek emlékére

1941-1945

András András (Feri)
Bartha Márton
Bartha István (Süket)
Berki Jóványa
Gergely János (Zsüke)
Kovács Károly
Kocsis István
Mátyás István (Léta)
Pap László (Tyiperus)
Szallos János (Vicces)
Szallos Pál (János)
Szallos János (Ferucse)
Szallos András (Pap)
Szallos István (Bandi)
Szallos István (Jáger)
Szallos Márton (Jáger)
Szallos János (Király)
Székely János (Takács)
Székely András (Pituka)
Székely János (Róka)
Székely János (Felső)

Magyarvista-Kolozsvár busz menetrend


Vista-Kolozsvár busz menetrend (a vegyesbolt-kocsma bejáratánál)

2008. augusztus 12., kedd

Vista környékének térképe

Vista (Vistea) és környéke, Kalotaszeg
Gorbó (Garbau járási központtal)


sajnos a google.maps nem rendelkezik sem részletes térképpel, sem részletes fotókkal a környékről

mindenesetre dolgozunk az ügyön




vendégszöveg a reformatus.ro honlapról:


Magyarvista Kalotaszeg egyik legrégibb települése. Egyes feltételezések szerint maga a falu már az 1100-as évek derekán létezhetett. Ezt bizonyítja az 1280 körül épült román stílusú temploma, mely az első tatárjáráskor feldúlt Szent István korabeli templom alapjaira épült.

Vistát a legkorábban az 1229-es okiratban olvashatjuk (C. Suciu: Dictionar Istoric) olvashatjuk, majd 1291-ben villa Vysta, 1333-ban Vista, 1437-ben Wystha és 1444-ben Vystha formában jelentkezik. (C. Suciu: i.m.; Györffy: Az Árpád-kori. III. 378.).

Vista egyébként szláv eredetű szó, melynek jelentése: kilátó, kilátóhely. És valóban az egykori Vista tényleg kilátóhely volt, mert a mostani településhez képest az ősi falu a Kolozsvár és Bánffyhunyad közötti dombgerincen feküdt, ahonnan jó kilátás volt Kolozsvárra, Gyalura, Bánffyhunyad fele, illetve a hajdani Szolnok-Doboka megyére.

Vista falu templomával együtt már 1291-ben püspöki birtok, melynek papja Monoszló nemzetségéből származó Péter, aki feltehetőleg a templomot is építette (Móré: Arhitectura Gotic. 36.). A templom védőszentjéről egy 1395. évi oklevél értesít, amikor László a plébános: "Ladislaus Thomas a rector parochialis ecclesiae s. Petri martiris de Visca, Transsilvaniae diocesis" (Móré: i.m. 31/72.; Kelemen: Művészet. I. 89.). Ugyanennek a plébánosnak IX. Bonifác 1395-ben benefíciumot engedélyez. Ebben is megjelöli, hogy ő a Vistai Szent Péter templom papja (Beke: i.m. 139., jegyz.). A templom eredeti részei román koriak a XIII. század második feléből. Ezek: a négyszögű szentély alaprajza, a félköríves diadalív, a befalazott sekrestyetartó, a nyugati félköríves kapu és a nyugati homlokzaton a rozettás körablak. A templomot többször is tatarozták, bővítették. A templomhajó bordás boltozatjának zárókövén az 1498-as feljavítás dátuma olvasható, a templom nyugati része pedig az 1600-as évek elején nyerhetett új formát. A falu református egyházáról írásos emlékek 1580-ból származnak. Kolozsvárott legelőszőr 1563-ban jelent meg nyomtatásban a Heidelbergi Káté latin nyelven, a Kolozsvártól alig 20 km-re fekvő Vista elég hamar áttért az új hitre.

Templomunkon már az 1600-as évek végén is híres mesterek dolgoztak. Gyalui Asztalos János 1699-ben a templom nyugati karzatát, a legények karzatát készítette el, mely mind a mai napig áll.

A következő században Umling Lőrinc kolozsvári szász mester és fiai dolgoztak. Ők készítették el a déli bejárati ajtót 1765-ben, azután az úrasztalát, szószéket, padokat és a festett kazettás mennyezetet.Munkájuk körülbelül 12-15 évig tartott. Ma is megtekinthető. Templomunk bútorzata közül a Mózes széket említenénk még meg, amely egyes kutatások és feltételezések szerint az 1400-as évek végén készült és Kalotaszegen egyedülálló faragott-festett díszítésével.

Érdekes, hogy templomunk orgonája mellett az éneket hirdető táblát Umling Lőrinc vagy legalábbis fiai készítették és festették, de az 1700-as évek végén viszont templomunk orgonája 1825-ben lett vásárolva egy bizonyos Andreas Eitel nevű kolozsvári szász orgonaépítőtől. Feltételezhetőleg létezhetett egy régebbi orgona.

Ugyanez a helyzet a haranglábbal is, mely 1760-an készült. (Vannak idős vistai emberek, akik a nagyszüleiktől és dédszüleiktől hallottak alapján azt mesélték el, hogy valamikor régen létezett egy erdő a Kotyoron (egy domb), melyet letaroltak és annak fáiból gerendákat faragtak, melyből megépítették a haranglábat 1760 körül.) Eredetileg fazsindellyel volt fedve, nagy harangja 1784-ből való. Egy bizonyos Geréb László püspök adományozta a vistai gyülekezetnek, rajta "IHUS NAR" (Názáreti Jézus) felirat olvasható.

Csodálatos, de sem a szájhagyomány, sem más írásos emlékek nem említik azt, hogy a magyarvistai református templom belső falain valamikor is Jézus csodáit és szentek életét megelevenítő freskók lettek volna. 1913-ban a MOB (Műemlékvédő Országos Bizottság - Magyarország) páratlan falképeket tártak fel körülbelül még a katolikus kórból (1580 előtti). Ezeknek egy részlete mai napig is látható a déli falon az 1985-ös feltárás révén.

Magyarvista lakói mint minden kalotaszegi ember kezdetben földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Azonban az 1870-es évek körül a Nagyvárad-Kolozsvár vasútvonal építésekor nagy részben megváltozott a falu foglalkozásának arculata. A Nagyvárad-Kolozsvár vasútvonal építésénél nagyon sok olasz kőfaragó-építőmester dolgozott, akiktől a vistai emberek "ellopták" a mesterséget.

A vistai lakók egy része felismerve a vistai határ természeti adottságait, először mészégetéssel foglalkozott, (szájhagyomány szerint több fogat ökör szállította Kolozsvárra az égetett meszet) később pedig bányákat kitermelve sajátos módon termelték, majd faragták ki a követ különböző házak, paloták díszítésére (a budapesti Országház egy részének feljavítása is vistai kőből és vistai mesterek által készült).

Magyarvista ma a nádasmenti cifra Kalotaszeg egyik települése (a legcifrább), érdemes meglátogatni és megismerni - az idősek 95-a ma is ezt a cifra népviseletet viseli.

Ma Magyarvista lakossága körülbelül 800 lélek. 95% református, de van egynéhány adventista és ortodox is - akik szintén magyarul beszélnek. Mai napig a fő foglalkozás Magyarvistán a kőfaragás, falunk jellemző vonása ma is nemcsak Romániában, de Magyarországon és Németországban is dolgoznak vistai kőfaragó mesterek; mellette másik fő foglakozása a vistai embereknek, főleg az asszonyoknak, a gyöngyfűzés, mely kézimunkákat a japán és koreai gyárak kereskedőivel szemben egész Európában értékesítenek. Vannak némelyek azonban, akik az ősrégi foglakozást, a mezőgazdaságot és az állattenyésztést folytatják. Isten segedelmével és őbenne bízva mindannyian hisszük azt, hogy Urunk akaratából mindazt, amit ránk bízott, hitünket és népművészeti értékeinket egyaránt nemcsak megőrizni fogjuk, hanem átadni utódainknak, akik büszkék lehetnek arra, hogy kalotaszegi magyar emberek.

Felházi Zoltán református lelkipásztor.
Címünk: 3467 Vistea, str. Mica nr. 180, jud. Cluj, Romania
Mobil: 0744-913173
E-mail: zfelhazi@pcnet.ro , zfelhazi@freemail.hu

2008. augusztus 11., hétfő

Szekelykapu Vistán

Egy Vistára beházasodó székely lány jóvoltából van egy nagyon szép székelykapu a faluban. Felirata egy Kós Károly idézet:

„A múltunk megvan, a népünk él és él még népünk művészete is”



2008. augusztus 10., vasárnap

Tekintse meg a vistai pókokat

Igazi vistai pókok, a legyek igaz barátai


Made with Slideshow Embed Tool

2008. július 29., kedd

2007, Erdélyi Református Falinaptár

2007, Erdélyi Református Falinaptár

a szép vargyasi templommal, melyett Makovecz Imre épített újra (1997-2005)

2008. július 11., péntek

Magyarvistai morcos cicák

zseniális (comparative zseniálisabb, superlative legzseniálisabb, exaggerated legeslegzseniálisabb)